UTAZÁSOK ÜGYVÉD PRAXISÁBAN

Utazásokkal kapcsolatban sok vitás, illetve problémás jogi helyzet merül fel. A jogszabályok sok rendelkezést tartalmaznak az utasok védelme érdekében. A legtöbb esetben az utazás minőségével, az ebből adódó szavatossági és kártérítési igények, az utazási szerződésektől való elállással, az utólagos utazásszervezői díjemeléssel kapcsolatban merülnek fel viták. Szerencsére egyre ritkább az a sajnáltos eset, amikor za utazásszervezők fizetésképtelenségével találkozunk, a jogszabályok ezzel kapcsolatban is tartalmaznak rendelkezéseket. Az utazásokkal kapcsolatos jogi problémák másik része külföldre utazás, illetve a tartózkodás során merül fel, a külföldön bekövetkezett rendkívüli események kezelése idegen jogrendben lényegesen nehezebb mint Magyarországon.

VÍZUM, BEUTAZÁS SZABÁLYAI A külföldre utazás feltételei között a schengeni rendszer a legfontosabb említendő jelenség. A schengeni övezet a 27 EU tagállam közül 22-t valamint Norvégiát, Izlandot és Svájcot foglalja magában. Megjegyzendő, hogy a Bulgáriába, Ciprusra, az Egyesült Királyságba, Írországba és Romániába történő beutazás esetén a határellenőrzés továbbra is fennmarad. Fontos, hogy a schengeni rendszerhez történő csatlakozástól független az útlevél nélküli utazás lehetősége az EU tagállamok, valamint Liechtenstein, Norvégia és Svájc területére.

Fontos azonban tudni, hogy személyazonosító igazolványunkat ezen országokba történő utazáskor is magunkkal kell, hogy vigyük annak érdekében, hogy egy esetleges igazolátatáskor az utazó személyazonosságát igazolni tudja.

Fontos megjegyezni, hogy sok ország csak kötelező oltások megléte esetén engedi be az ország területére történő beutazást. A vízum megadásának feltételei sok esetben változóak. ELőfordul olyan ország is, ahol csak az adott országban állampolgársággal rendelkező személy meghívása mellett utazhatunk be az adott országba.

Érdemes vigyázni arra, hogy a vízumokban meghatározott tartózkodási időt ne lépjük túl. Egyes országokban a megengedett tartózkodási idő túllépését követően csak külön magas összegű pénzfizetés mellett hagyható el az adott ország (szemben pl.: Magyarországgal, ahol kitoloncolás történik ezen esetekben).

Amennyiben elveszítjük útlevelünket külföldön, vagy azt ellopják, úgy indokolt arról jegyzőkönyvet felvetetni és ennek birtokában a külföldi magyra külképviselethez fordulni. EBben az esetben az utazó számára ún. "ideiglenes úti okmány" kerül kiállításra.

LÉGI UTAZÁS SZABÁLYAI Fontos tudni, hogy EU szabályok irányadók az EU tagállamok területén található repülőterekről induló repülésekre, illetve az EU területére harmadik roszágból induló repülőutakra. A szabályok védik az utas jogait a légitársaság által visszautasítás, a járat törlése, illetve hosszú késés esetére.

Az irányelv 250 és 600 EUR közötti összegű kompenációt ír elő arra az esetre, amennyiben a légitársaság viszautasítja a megvásárolt jegy alapján az utas elszállítását az adott járattal.

A kettő órát meghaladó késéssel történő járatindulás esetén alapesetben ingyen ételt és italt, valamint kettő darab telefonhívást kell felajánlania a légitársaságnak. Ha a járaindulás a következő napra kerül elhalasztásra, úgy szállodai szobaóában történő elhelyezésre, illetve a reülőtér és a szálloda közötti ingyenes utazás biztosításra jogosult az utas. Amennyibena késés az 5 órát meghaladja, az utas választhatja a repülőjegy teljes árának viszatérítésétaz indulási pontra történő visszaszállítással.

Abban az esetben amennyiben valamely utas az átlala választottnál alacsonyabb osztályon kerül elhelyezésre, úgy a repülőjegy árának csökkentésére jogosult. Az utas részére viszajáró összeg a repülőjegy árának 30-70% -a közötti lehet a repülőút hosszától függően.

KONZULI SEGÍTSÉG AZ UTAZÓKNAK Az államok a saját állampolgáraik részére segítséget nyújtanak külföldön is. Amennyiben olyan országbn vabn szükségünk segítségre, ahol Magyarországnak nem működik nagykövetsége vagy konzulátusa, ott valamely EU-s ország konzulátuához is forulhatunk segítségért. A konzuli segítség keretében a konzul közreműködésével segítséget nyújt, hogy a magyar állampolgár utazó valamilyen probléma esetén hazatudjon térni. A konzul szintén segítséget nyújt az utazónak, hogy saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson, az utazó hozzátartozóinak értesítésében, amennyiben az utazó valamilyen bajba jutott. A konzul szintén segítséget nyújt abban az esetben, ha az utazó külföldön valamilyen balesetben érintett azzal kapcsolatban, hogy mik a helyi eljárás főbb tudnivalói.

BALESET, GYÓGYKEZELÉS KÜLFÖLDÖN Amennyiben valamilyen baleset részesévé válik az utazó külföldön, elsősorban az európai betegbiztosítási kártya merül fel. Ezen kártya birtokában a külföldi tartózkodás alatt is jogosult az utazó egészségbiztosítási szolgáltatás igénybevételére az EGT tagállamában, illetve Horvátországban. Fontos azonban, hogy nem viseli az OEP bármely orvos, egészségügyi intézmény általi kezelés költségét viseli az OEP? hanem az adott ország egészségbiztosítási rendszerével szerződőtt intézményeket indokolt igénybe venni. Szintén fontos, hogy Belgiumban, Franciaországba, Luxemburgban a páciensnek kell kifizetnie az ellátás díját, amely később kerül visszatérítésra az utazónak a bizosító által ugyanígy történik részben FInnországban is az utazó egészségügyi költségeinek rendezése. Amennyiben külön biztosítást kötünk a külföldön szükségessé váló gyógykezelésünkre, úgy önrészt nem kell fizetnünk, illetve az egészségügyi költségek megeleőlegezésére sem kell pénzt fordítania az utazónak.

AUTÓS BALESET KÜLFÖLDÖN Külföldön történt baleset esetében a legtöbb esetben a mésik érintett fél vagy érintett felekkülföldi üzembentartójú autók, amely bonylíthatja az ügyeket. Külföldön autóval érintett baleset esetében minden esetben indokolt betétlapot kitölteni. A külföldi, más országokban használatos betétlapok tartalma megegyezik a magyar betétlap tartalmával. Odafigyelést igényel azonban, hogy hogy megértsük azt a nyelvet, amelyen kitöltésre kerül a betétlap és a valóságnak megfelelően kerüljenek rögzítésre az események. Minden esetben indokolt rendőri intézkedés kérése, amely a későbbi bizonyíthatóságot is nagyban elősegíti.

Fontos, hogy ahhoz, hogy kötelező felelősségbiztosítás alapján kártérítéshez jussunk, vagy az általunk okozott kár megtérítésre kerüljön a felelősségbiztosítónk által, európai kgfb baleseti kárbejelentő lap kitöltése is meg kell, hogy történjen. Amennyiben a magyar utazó a vétkes fél, hazatérését követően kell, hogy bejelentse kötelező felelősségbiztosítójának a baleset megtörténtét. Amennyiben vétlenek voltunka károkozásban, úgy a külföldi biztosító magyarországi megbízottja vagy kirendeltségéhez indokolt fordulni, szinte valamennyi biztosítótársaság rendelkezik ilyen képviselettel Magyarországon.

AZ UTAZÁSI IRODA FELELŐSSÉGE Az utazási szerződésben vállalt utazásért, programokért – minden bármilyen más jogi értelemben vett szolgáltatás teljesítéséért - az utazásszervező felel. Ha az utazásszervező a vállalt szolgáltatást nem az utazási szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a szolgáltatás díját leszállítani. Indokolt figyelembe venni a szóban elhangzott és a hirdetésekben szereplő tájékoztatást is annak meghatározásánál, hogy szezrődésszerű volt-e a szervező teljesítése. Amennyiben az utazásszervező nem a szerződésnek megfelelő uatzást biztosít, úgy a szavatossági perek általános szabályai szerint pert indíthat az utazó az utazási iroda ellen. Jellemzően a szállodai szolgáltatások minősége, a szálloda fekvése, tengerparttól aló távolsága, az ott igénybe vehető egyéb kiegészítő szolgáltatások minősége a követelések és így a perek tárgya.

Ha az utazás megkezdését követően az utazásszervező az utazási szerződésben meghatározott szolgáltatás jelentős részét nem tudja teljesíteni, köteles azt pótolni. Amennyiben az utazásszervező ennek nem tud eleget tenni, vagy az utas azt indokoltan nem fogadja el, köteles az utast hazaszállítani, ennek költségeit viselni, és az utasnak a szolgáltatási díj arányos részét visszatéríteni.

Hibás teljesítés esetén fontos, hogy kifogásunkat haladéktalanul közöljük az utaskísérővel, vagy a helyszíni szolgáltatóval, a kifogásról felvett jegyzőkönyvből pedig egy példány minden esetben az utast illeti. Az utazásszervező ugyanis felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem-teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza.

Az utazási szerződés megkötésekor különös figyelmet kell fordítani az általunk igénybe venni kívánt szolgáltatás ismertetésére. A szolgáltatás leírásának kellően konkrétnak kell lenni, érdemes a szolgáltatás részét képező szállodáról, valamint annak környezetéről fényképeket kérni az utazási irodától. Amennyiben ugyanis nem azt a szolgáltatást kapjuk, amelyet megfizettünk, élhetünk szavatossági jogainkkal, valamint kártérítést is követelhetünk. Amennyiben azonban a szolgáltatás meghatározása nem kellő részletességgel, pontossággal történt, a hibás teljesítés bizonyítása nehézkessé válhat.

HA MÉGSEM TUDUNK UTAZNI Adódhatnak olyan körülmények, amelyek folytán az utazáson mégsem tudunk részt venni. Ebben az esetben a részvétel jogát az utazásszervező haladéktalan tájékoztatása mellett engedményezhetjük egy olyan harmadik személyre, aki megfelel az utazási szerződésben foglaltaknak. Az utazási iroda megpróbálhatja

UTAZÁS VESZÉLYES TERÜLETRE Ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely a szerződés megkötését követően a Külügyminisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt” célországokat megjelölő felsorolásba felvételre kerül, az utazásszervező köteles helyettesítő szolgáltatást nyújtani. Amennyiben az utas a felajánlott helyettesítő szolgáltatást elfogadja, sor kerül a szerződés módosítására, de akár el is állhat a szerződéstől és visszakövetelheti a korábban már befizetett díjat. Az utazási szerződésben lehetőség van arra, hogy az utas elállása esetére az utazásszervező bánatpénzt kössön ki, természetesen ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az utas elállása utazási céljának az utazásra nem javasolt országok listájába való bekerülésére, vagy a szolgáltató jelentős feltételeket érintő változtatásaira vezethető vissza. Az elállás miatt járó bánatpénz mértéke korlátozott, jellemzően az utazás megkezdését megelőző harmincöt napnál korábbi elállása esetére bánatpénzként legfeljebb a részvételi díj tíz százaléka követelhető. Az utazás megkezdését megelőző hatvan napnál korábbi elállás esetére bánatpénz nem követelhető.

DÍJEMELÉS SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA UTÁN? Az utazási szerződésben szereplő teljes díj emelésére a szolgáltatónak csak abban az esetben van lehetősége, ha erről az utazási szerződésben rendelkeztek a felek, az utazás megkezdését megelőző húsz napon belül azonban a díj emelésére az előírt feltételek teljesülése esetén sincs lehetőség. Amennyiben az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét kívánja az utazás előtt jelentősen módosítani, így különösen abban az esetben, ha a díjemelés mértéke a nyolc százalékot meghaladja, köteles az utast ezen tényről haladéktalanul tájékoztatni, aki az adott esetben választhat, hogy írásbeli nyilatkozattal eláll a szerződéstől, vagy elfogadja a változtatásokat, és így a felek módosítják az utazási szerződést.

AMIKOR A SZERVEZŐ ELÁLL AZ UTAZTATÁSTÓL Az utazásszervező legkésőbb az utazás megkezdése előtt húsz nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat az utazási szerződéstől. Ez esetben az utas helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, vagy követelheti a befizetett díj azonnali visszafizetését kamatokkal együtt. Általánosságban ha a szolgáltató elállása nem az utas érdekkörében felmerült okra vezethető vissza, akkor az utas kérheti az esetlegesen keletkezett kára megtérítését is az utazási vállalkozótól.

BEDŐLŐ UTAZÁSI IRODÁK, AZ UTAZÁSI IRODA BIZTOSÍTÉKA Az utazásszervezők kötelesek biztosítékot nyújtani biztosítás, bankgarancia vagy készpénzletét formájában. A bitosíték mértéke külföldi utazások szervezése esetén alapesetben 5 millió, egyes esetekben 20 millió forintnál alacsonyabb nem lehet, a biztosíték mértéke alapesetben az előző évi nettó árbevétel 12, vagy 20%-a. A biztosíték kell, hogy felhasználható legyen díjvisszatérítésekre, illetve a külföldön szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő intézkedések (pl.: hazaszállítás) fedezésére. Amennyiben az utazási iroda működésével kapcsolatos probléma merül fel, így pl.: az utazásszervező fizetésképtelenné válik, ellene felszámolási eljárás indul, a biztosítéknak felhasználhatónak kell lennie a fentebbi célokra.

KI SZERVEZHET UTAZÁST, KI MŰKÖDHET UTAZÁSI IRODAKÉNT? Magyarországon csak az végezhet utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységet, akit a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásba vett. A nyilvántartásba vétel feltételei között szerepel, hogy a tevékenységet folytató gazdasági társaságnak (vállalkozásnak) várható bevételével arányos vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie, amely feltételnek az utazási vállalkozók biztosítási szerződés megkötése, bankgarancia vagy hitelintézetnél lekötött, meghatározott célra elkülönített és zárolt pénzösszeg formájában is eleget tehetnek. A nyilvántartás nyilvános adatai közé tartozik, hogy a biztosíték mely biztosítónál, vagy pénzintézetnél került elhelyezésre, valamint rögzítve van ennek mértéke is. Belföldre végzett tevékenység esetén főszabály szerint a várható nettó árbevétel 3%-a, de legalább ötszázezer forint, míg ha a tevékenységet külföldre utaztatással kapcsolatban végzik, akkor általában 12%-os mértékkel kell számolni, de a vagyoni biztosíték mértéke ez esetben el kell érje az ötmillió forintot.. Ezáltal igyekszik a törvényhozó biztosítani, hogy az utazásszervező és közvetítő cégek „bedőlése” esetén az utasok hazatérése, az esetleges kártérítési igények fedezete biztosítva legyen.

UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK EGYÉB SZABÁLYAI Az utazási szerződést minden esetben írásban kell megkötni, és a szolgáltató köteles azt vagy annak egy példányát az utas rendelkezésére bocsátani, ezen rendelkezések vonatkoznak arra az esetre is, ha a szerződés módosítására kerülne sor. Az utazási szerződésnek tartalmaznia kell az utazásszervező telefonszámát, valamint a már hivatkozott nyilvántartásba vételi számot. A megrendelt szolgáltatás leírásának ki kell terjednie az igénybevétel idejére és helyére, arra, hogy milyen közlekedési eszközzel mely célállomásig szállítja utasát a szolgáltató, a szolgáltatás díját, amelynek azonban már tartalmaznia kell a szervezési díjat is, valamint azokat a külön felszámításra kerülő tételeket, amelyek ugyan nem képezik a szolgáltatási díj részét, azonban az utazás során megfizetésük elengedhetetlen, így különösen az adókat, repülőtéri illetéket, üdülőhelyi díjat. A szolgáltatás díját forintban kell meghatározni és az utazási vállalkozó köteles a szerződés keretében tájékoztatást nyújtani a díj módosításának lehetőségéről. Meg kell jelölni továbbá azt a biztosítót, vagy pénzintézetet, amellyel a vagyoni biztosíték vonatkozásában szerződést kötött. Különösen fontos, hogy az utasok tájékoztatást kapjanak arról, hogy a szolgáltatás igénybevétele során amennyiben a teljesítéssel kapcsolatos kifogásuk merülne fel, azt haladéktalanul közöljék az utaskísérővel, a helyszíni szolgáltatóval, ennek hiányában pedig magával az utazási vállalkozóval, ezért különösen fontos, hogy a szerződés tartalmazza az utazási vállalkozó telefonos elérhetőségét is. A továbbiakban az utasokat megillető alapvető jogosultságok ismertetésére kerül sor. Az utazási szerződés megkötésekor az utazási vállalkozónak lehetősége van arra, hogy előleget kérjen tőlünk, ennek mértéke főszabály szerint azonban legfeljebb a részvételi díj negyven százaléka lehet.