ÜGYVÉDI KAMARA | ÜGYVÉD SZABAD MEGVÁLASZTÁSA |

AZ ÜGYVÉD HIVATÁSBELI SZABÁLYAI 1958-BAN

Az ügyvéd hivatásának a második világháborút követő egyik legfontosabb jogszabálya az 1958-ban elfogadott törvényerejű rendelet. Az ügyvéd hivatásbeli szabályai magán viselték a kor uralkodó erőinek befolyását, így az ügyvéd kötelességévé tették a szocialista törvényesség érdekében történő munkavégzést, valamint hivatkozások szerepeltek a szocialista átalakulás eredményeire is.

A törvényerejű rendelet az ügyvéd alapvető hivatásbeli feladatává tette, hogy ügyfelének jogi segítséget nyújtson, s eközben elősegítse a bíróságok és a különböző hatóságok tevékenységét. Az ügyvéd a szabályok szerint tevékenysége során semmilyen módon nem működhet közre a törvény rendelkezéseinek kijátszásában vagy valamilyen megkerülésében. Az ügyvédek konkrét feladatai közé sorolta a jogszabály, hogy képviselje ügyfeleit a bíróságok, valamint más hatóságok előtt, adjon jogi tanácsot és tájékoztatást, készítsen beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat, természetesen mindezt a mindenkori jogszabályok figyelembevételével.

AZ ÜGYVÉDI KAMARA Az ügyvéd munkavégzése a fővárosban valamint megyei szinten szervezett ügyvédi kamarák keretein belül, ügyvédi munkaközösségekben történhetett. Az ügyvédi kamarába ügyvédként történő felvétel feltételéül a törvényerejű rendelet a büntetlen előéletet, feddhetetlenséget és magyar állampolgárságot rendelte azzal, hogy mindezek mellett az ügyvéd egyetemi állam- és jogtudományi karán jogi doktori oklevelet kellett, hogy szerezzen a kamarai felvétel előtt. A törvényerejű rendelet az ügyvéd státusz megszerzése előtt kétévnyi ügyvédjelölti joggyakorlatot, s sikeres vizsgatételt írt elő. A feltételeknek megfelelő személy annál a kamaránál lehetett ügyvéd, amelynek területén állandó vagy az ideiglenes lakóhelye volt. Az ügyvéd kamarába való felvételkor esküt volt köteles tenni a törvényerejű rendelet alapján. Az ógyvéd semmilyen munkaviszonyban nem állhatnak, kivéve azt az esetet, amikor egy ügyvéd egy jogászszervezetnél tisztségviselőként tevékenykedik.

Az ügyvédi kamarai tagság - és ezzel az ügyvéd státusza - több esetben is megszűnhetett. Az ügyvédségről le lehetett mondani, s a kamara is megszüntetheti azt fegyelmi határozattal. Szintén megszűnt a tagság abban az esetben, ha az ügyvéd elveszíti a magyar állampolgárságát, vagy ha elköltözik az adott kamara működési területéről (ekkor természetesen egy másik kamarába kerülhet be a személy, az új lakóhelye szerint illetékes kamaránál kérheti bejegyzését az ügyvédi névjegyzékbe, ezt átjegyzésnek nevezzük). A kamarai tagság továbbá megszűnik, ha a személy munkaviszonyt létesít (s nem a fentebb írt módon). Az ügyvédi kamara törölhette is az ügyvédet a tagjai közül. Így törölni rendelte a jogszabály azt az ügyvédet, akiről a felvétel után kiderül, hogy nem magyar állampolgár, vagy az, hogy nincs jogi doktori oklevele, vagy pedig anélkül vették fel ügyvédnek, hogy azt a vizsgát letette volna, amely kamarai felvételének előfeltétele volt.



AZ ÜGYVÉD SZABAD MEGVÁLASZTÁSA Az ügyvéd szabad kiválasztása mindenkinek jogában áll. Az ügyvéd tevékenysége két nagy csoportra osztható, eljárás vagy ügyfelének (esetleg más erre jogosult személynek) megbízása alapján történik, vagy bírósági illetve hatósági kirendelés alapján. A kirendelés alapján az ügyvéd köteles a bírósági eljárásban pártfogó ügyvédként ingyenesen képviselni azt a személyt, akit költségmentességben részesítettek. Továbbá kirendelés alapján kötelező védőként eljárnia, és ügygondnoki megbízást teljesítenie. Az az ügyvéd, aki a kamarába történő felvétele előtt bíróként, ügyészként vagy egyéb közszolgálati feladatot ellátó személyként tevékenykedett, e korábbi hivatali működésének megszűnésétől számítva két éven át nem képviselhet feleket az előtt a bíróság (vagy hatóság) előtt, amelynél működött.