FILM A SZERZŐI JOGBAN A szerzői jogi sokszintű, egymásra épülő szabályok rendszerében a filmalkozások vonatkozásában is több jogosultról, illetve többféle jogosultságról beszélhetünk. Néhány főbb jogosultságot mutatunk be a gyakorlatban leginkább előforduló eseteket alapul véve.

FILMSZÍNÉSZEK JOGAI A filmszínész, mint szerzői jogi értelemben vett előadóművész a filmalkotás legláthatóbb közreműködője. Mint előadóművésznek a hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy előadását rögzítsék, a rögzített előadását, a filmfelvételt többszörözzék. Szintén szükséges a filmszínész hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet terjesszék, vagyis a film példányait másnak átruházzák vagy bérbe adják. Szintén szükséges a színész hozzájárulása ahhoz, hogy a filmet, amelyben szerepel oly módon tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai választhassák meg a hozzáférés helyét és idejét, vagyis a filmletöltést, vagy video on demand keretében történő megtekintését más számára lehetővé tegyék.

A filmszínészeket a filmalkotással kapcsolatos felhasználásokért díj illeti meg, ám ha a nyilatkozatukban - mellyel hozzájárultak előadásuk filmalkotásban történő rögzítéséhez - nem szerepel eltérő kikötés, a hozzájárulás megadásával a fentebb ismertetett vagyoni jogaik átszállnak a film előállítójára. A korábban ismertetettektől függetlenül díj illeti meg a színészeket a magáncélú másolásra tekintettel a televíziók műsorában sugárzott, a képhordozón forgalomba hozott filmjeik után, a film sugárzása vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítése után és a film bérbeadással történő terjesztése, kölcsönzése esetén is. Az ügyvéd szerepe fontos lehet a filmszínészek számára egyrészt a vonatkozó szerződések elkészítése, ennek kialakítása, tárgyalása során, illetve sokat segíthet az ügyvéd az igények érvényesítése kapcsán is.

A gyakorlatban ezen sokféle felhasználási cselekmény vonatkozásában a hozzájárulást, illetve a felhasználásokért járó díjazást a filmelőállítók és a színészek részletes szerződésben rendezik. Fontos megjegyezni, hogy mindkét fél érdeke a kérdések megfelelő rendezése, hiszen egy jogvita megakadályozhatja, hogy a filmalkotás elkészülhessen és az minél több módon felhazsnálásra kerülhessen, mivel a producerek, befektetők így jutnak hozamhoz a kockáztatott befektetésük után, illetve színészek erőfeszítésük, tehetségük gyümölcséhez. Indokolt az ügyvéd szakértelmének és tapasztalatának igénybevétele ezekben a helyzetekben is.

FILMFELHASZNÁLÁS, FILMLETÖLTÉS AZ ÜGYVÉD PRAXISÁBAN A filmalkotások, mint szerzői jogi védelmet élvező művek felhasználása a vonatkozó jogosultak, elsősorban a filmelőállító engedélyéhez kötött. A felhasználási cselekmények közé sorolandó ezek mások számára átadása, a letöltés lehetővé tétele, a letöltés és másolás is.

Az engedélyköteles felhasználások közül szűk körű kivételt jelent a magáncélú másolás, amely megvalósulhat egyrészt lokálisan akár a digitális műpéldány többszörözése, vagy annak letöltése számítógépes hálózaton keresztül. Fontos megjegyezni, hogy a magáncélú másolásnak is meg kell felelnie a szabad felhasználás általános követelményeinek. Így teljesülnie kell a tisztesség követelményeinek is és a szabad felhasználás intézményének rendeltetésével össhangban kell lennie a felhasználásnak. A nyilvánvalóan jogellenes forrásból származó művek többszörözése, letöltése számtalan kérdést vet fel, a jogszabályok generálisan megfogalmazott követelményeinek értelmezése a bírói gyakorlat feladata a kérdésben. Sok esetben az ügyvéd megbízása arra szól, hogy jogi szempontbólértékelje valamely tervezett filmfelhasználás jogszerűen megvalósítható-e, illetve mely jogosultaktó szükséges engedély az adott felhasználáshoz.

A filmelőállító (kiadó) engedély nélküli letöltésre hozzáférhetővé tétel egyértleműen jogszerűtlen, az ügyvéd feladata sok esetben az ilyan jellegű cselekmények polgári és büntetőjogi konzkevenciáinak érvényesítése.

FILMKÉSZÍTÉS A filmkészítés során szerzői jogi szempontból egyik fontos szempont a felhasznált más szerzői művekkel kapcsolatos jogosultságok rendezése. Ezek közé tartozik a film alapjául szolgáló irodalmi mű (regény, forgatókönyv, stb.) szerzői jogosultságainak megfelelő kezelése. A megfilmesítés szerzői jogi értelmeben felhasználási cselekménynek minősül, így erre a filmkészítőnek megfelelő jgoosultságokkal kell rendelkeznie, a mű típusától, illetve az egyedi esettől függően magától a szerzőtől, annak jogutódjától vagy a közös jogkezelést végző szervezettől.

A filmkészítés során a szerzői jogi értelmeben vett filmelőállítónak, vagyis aki saját nevében szervezi a film elkészítését szintén jogosulttá válik a film szerzői jogosultságaival kapcsolatban. A filmelőállító mellett jogosult a film céljára készült irodalmi és zenei művek szerzői, a rendező, illetve az alkotó módon hozzájárulók is. Az ügyvéd fontos feladata lehet a jogosultak körének felmérése, illetve az ügyvédre hárul annak feladata, hogy a megfelelő okiratok elkészítésével rendezze az ezen jogosultakkal való viszonyt is.

A filmalkotás szerzői közötti jogviszonyt fontos megfelelő szerződéssel rendezni annak érdekében a felek közötti megállapodás valóban a szándékok mentén érvélnyeüslhessne később is. Itt fontos megjegyezni, hogy a szerzői jog számos, a szerzők számára kevéssé ismert szabályt tartalmaz, amelyek megfelelő ügyvédi körültekintés hiányában meglepő eredményre vezethet, sok esetben anyagi veszteséget okoz a szerzők számára.

A SZERZŐK JOGAI A filmalkotás akkor minősül befejezettnek, ha a szerzők azt befejezettnek minősítik. A film elkészülte után a szerzők és a film előállítójának hozzájárulása szükséges a filmalkotás megváltoztatásához. A szerzői jog általános szabályainak megfelelően a szerzők kizárólagos jogosultságát képezi, hogy a filmalkotás bármely felhazsnálására engedélyt adjanak más számára. Így a filmalkotás többszörözése, vagyis másolatok készítése és azok legyártása szintén csak a szerzők hozzájárulásával lehetséges. Szintén a szerzők kizárólagos jogosultsága, hogy engedélyt adjanak arra, hogy más személy kölcsönadja az egyes műpéldányokat, pl.: az egyre csökkenő számú filmkölcsönzők esetében. Az is a szerzők kizárólagos jogát képezi, hogy az egyes műpéldányokat terjesszék, avagy a jogosultságok használatát ellenérték fejében lehetővé tegyék. A nyilvános előadás, vagy a televíziós/internetes "sugárzás" engedélyezése szintén a szerzők kizárólagos joga. Indokolt a lehető legpontosabban szabályozni a felhasználókkal (terjesztők) megkötendő szerződést annak érdekében, hogy a felek jogosultságai és kötelezettségei a legmegfelelőbben érvényesülhessenek a felhasználás során. Az említett felhazsnálási cselekmények engedélyezésére vonatkozó szerződések elkészítése szintén ügyvédi feladat, az ügyvéd sok esetben részt vesz a vonatkozó üzleti tárgyalásokon is. SOk esetben veszik igénybe a jogosultak ügyvéd közreműködését a közös jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos igények érvényesítésében is.

A FILMNSZERZŐK JOGAINAK VÉDELME A szerzői jogok megsértésének következményei sokrétűek, egy-egy jogellenes felhasználási cselekmény sértheti a szerzők személyiségi, szerzői jogait és bűncselekményi tényállásokat is megvalósít. A szerzői jogi védelmi eszközök így a jogsértő jellegtől megfosztás, a kártérítés, valamnint a büntetőjogi szankciók (pl.: pénzbüntetés, szabadságvesztés) merülhetnek fel. A jogsértések minél korábbi megszüntetését a jogsértő műpéldányok, felhasznált eszközök lefoglalásának, a hozzáférhetőség megszüntetésének elrendelése szolgálja, amely nyitva áll a szerzők előtt. Jogszerűtlen felhasználás észlelése esetén indokolt a lehető leggyorsabban intézkedni a jogorvoslati eszközök igénybevétele érdekében.